Vállalkozó táppénzen

A biztosított egyéni, és biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli) járulékot fizet. A nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, de a természetbeni juttatás adóköteles részének személyi jövedelemadóval növelt összege után egyéni (nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási) járulékot nem kell fizetni.

A járulékalap alsó és felső határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt az egyéni vagy társas vállalkozó

- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
- gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

{a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27-29. §.}

Például:

1. egészségbiztosítási pénzellátás igénybevétele

Az egyéni vagy társas vállalkozó 2009 januárjában táppénzt is kapott, elsejétől tizedikéig. Ekkor a járulékfizetési alsó határ csökkentését kell alkalmazni az alábbiak szerint:
A táppénzben töltött napokat kieső időként kell figyelembe venni, majd a tevékenység végzésével töltött napokat kell megszorozni a minimálbér harmincad részével.
Kieső napok száma 10, tevékenység végzésével töltött napok száma 21

Járulékalap = 71500/30*21= 50.050 forint

2. biztosítás szünetelése

A Tbj. 8. §. alapján szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve

1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,

2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;

b) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette;

c) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

A fentiek értelmében, figyelemmel arra, hogy a társas vállalkozások nem szüneteltethetik tevékenységüket, így nem állhat elő olyan helyzet, hogy a társas vállalkozó biztosítása szüneteljen, kivéve az előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés időtartama alatt, illetve ha ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagsága szünetel.

Ilyen esetben a járulékfizetési alsó határt az előbbiekben részletezett módon szintén csökkenteni kell.