Szakképzési munkaszerződés

A szakképzési munkaszerződéseket a szakirányú oktatás megkezdése előtt meg kell kötni, azonban az kizárólag a kamarai nyilvántartásba vételt követően lesz jogszerű és lehetséges. A szerződések kizárólag a szakirányú oktatás egészére (vagy átkötés esetén a hátralévő részére) köthetők, rövidebb időszakra nem.

A szakképzési munkaszerződés a tanuló és a duális képzőhely között jön létre, (a tanulószerződéshez képest) új pozícióba helyezi a tanulókat és a képzőket, munkavállalói és munkáltatói szerepbe kerülnek – vagyis munkaviszony jön létre –, azonban a szerződés célja a szakképzési feladatok ellátása, elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása-tanulása, szakmai vizsgára történő felkészítés-felkészülés vállalati-, gazdasági-, vagyis valós munkaerő-piaci környezetben. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a duális képző az egyenlő bánásmód követelményeit szem előtt tartva kiválasztási eljárást folytasson le a hozzá szerződéskötési szándékkal jelentkező tanulókkal.

Törvényes képviselővel együtt már a 15. életévét betöltött tanulók is jogosultak szakképzési munkaszerződést kötni. További előírás a tanulókra nézve az egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek való megfelelés. (A tanulók szerződési jogosultságát befolyásolhatja még, hogy fenntartói megállapodással rendelkező iskolában tanulnak-e, van-e már államilag elismert szakképesítésük stb.)

A munkaviszony alapján a szerződés időtartama alatt a tanulók társadalombiztosítási szempontból biztosítottak lesznek, továbbá ez az időtartam beleszámít a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időbe is.

A szerződésnek központilag kiadott formanyomtatványa nincs, azonban a kötelező tartalmi elemeit a Szkr. rögzíti, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkaszerződésre vonatkozó iránymutatásait is figyelembe kell venni – a Szkt-ben foglalt kivételeket szem előtt tartva.

A szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni a duális képző és tanuló alapadatain túl a felek szakirányú oktatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásait és jogait is:

A szakképzési munkaszerződés módosítását és megszüntetését is írásba kell foglalni. A megszűnéshez kapcsolódó opciók a tanulószerződéshez képest nem változtak (közös megegyezés, rendes vagy azonnali hatályú felmondás, illetve bizonyos esetekben automatikus megszűnés pl. tanulói jogviszony megszüntetése miatt).

Szakképzési munkaszerződés alapján a tanulókat munkabér és egyéb juttatások illetik meg.

A munkabér mértéke a szerződő felek megállapodása alapján a tárgyév első hónapjának első napján érvényes minimálbér 60-100 %-ig terjed. A bér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket. Az így megállapított és kifizetett munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít, havi mértékű munkabér. Kizárólag hónap közben kötött vagy megszüntetett szerződés, betegség vagy igazolatlan mulasztás esetén csökken. Készpénzes átadás-átvételre nincs lehetőség, a duális képző a tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással teljesíti a kifizetést.

Az egyéb juttatások közül a ledolgozott napokra arányosítva (azonban legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes minimálbér egyhavi mértékéig) ugyanazon juttatások illetik meg a tanulót, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező alkalmazottat.

A szakképzési munkaszerződéshez röviden összefoglalva az alábbi jogok és kötelezettségek kapcsolódnak:

A szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni, időtartama – azaz a napi munkaidő – legfeljebb 8 óra lehet, fiatal munkavállaló esetén pedig a napi 7 órát nem lépheti túl. A szakirányú oktatás végét úgy kell meghatározni, hogy a következő (akár iskolában, akár képzőhelyen töltött nap követi) nap előtt legalább 16 órát folyamatosan pihenni tudjon a tanuló. Képzési időn belül, ha a napi óraszám meghaladja a 4,5 órát, akkor minimum 30 perc, ha meghaladja a 6 órát, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani.

A jogszabály külön meghatározza, hogy mely napokra nem szervezhető szakirányú oktatás (pl. tanuló kötelező megjelenése iskolai rendezvényen stb.), valamint fenntartja a régi, 2011. évi Szakképzési törvényből ismert kivételszabályt is, mely szerint a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon rendeltetésük folytán is működő duális képzők iskolai hozzájárulással továbbra is szervezhetnek gyakorlatot a munkaidőnaptárban meghatározott munkanapoktól eltérően is.

A munkaviszonyból adódóan szabadság is érvényesíthető, azonban a kiadásnál figyelembe kell venni az őszi, téli és tavaszi szünetet, valamint azt, hogy a nyári szünetben minimum 15 munkanapot egybefüggően kell kiadni a tanuló kérésének megfelelően. A szabadság mértéke életkortól függ, a 18. életév betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap, ezt követően 30 munkanap/év. A szabadság idejére távolléti díj illeti meg a tanulókat.

Szintén a munkaviszonyhoz kapcsolódik a munkaidő-beosztás szerinti napokra járó naptári évenként 15 munkanap betegszabadság, majd ezt követően érvényesíthető táppénz.

A munkaszerződés aláírásával a felekre nézve kártérítési felelősség is keletkezik. A duális képzőnek felelősségbiztosítást kell kötnie a tanulók részére a tanulók által okozott, de meg nem térített károk fedezetére. A tanulók által jogellenesen okozott kárt a tanulóknak meg kell téríteniük a Polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően, azonban a kártérítés mértékét a Szkt. szabályozza. A gondatlan károkozásra vonatkozó mérték nem lehet több, mint a károkozás napján érvényes minimálbér egyhavi összegének fele; szándékos károkozásnál, pedig legfeljebb a károkozás napján érvényes minimálbér ötszöröse lehet.

Egyrészt a károkozás elkerülése, másrészt az egészséges és biztonságos, jogszabályokban előírt képzési feltételek biztosítása érdekében munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat.

A saját munkavállaló szakirányú oktatására vonatkozó lehetőség továbbra is fennáll, így ha valaki olyan szakmát szeretne iskolarendszerű képzésben megszerezni, melynek feltételei a munkáltatójánál is adottak, nincs akadálya annak, hogy ugyanazon a helyen dolgozzon és teljesítse a szakirányú oktatás követelményeit.

Szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatáshoz szükséges beállítások a programban:

Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerződéssel történő foglalk.” megnevezéssel:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pontban pedig a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatban két jövedelem jogcím került a gyári jogcímek közé:

-          Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) és

-          Szakképzési munkaszerződés munkadíja

megnevezéssel. Ezek a következő nyomtatványokra kerültek beállításra:

Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) - nem kellett paraméterezni

Szakképzési munkaszerződés munkadíja - az adó adatlapon az 1. sorra, a 2108 bevalláson a 300. sor

A Negyedéves munkaügyi jelentésen az új foglalkozási viszony az „Egyéb állományba nem tartozó dolgozók” csoport Foglalkozási viszonyaihoz, a két új jövedelem jogcím pedig ugyanezen csoport Kereset fogalmába tartozó jövedelmeihez került beállításra.

T1041 -  A szakképzési munkaszerződés biztosítást keletkeztet, így annak létrejöttét a T1041 jelentésen 1101 biztosítási jogviszony kódon jelenteni kell. A T1041-re történő gyűjtés a programban elvégezhető.

Szakképzési munkaszerződés jogviszonyos adatainak rögzítése – Szakképzési munkaszerződés esetében a Dolgozó adatai/Jogviszony/Alapadatok pontban a Foglalkozási viszonyt, a FEOR-t és a munkarendet rögzíteni kell:

Dolgozó adatai/Jogviszony/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartás

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente
harminc munkanap szabadság illeti meg.  A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes munkabér figyelembevételével kell megállapítani.

A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. 

A szabadság és a betegszabadság nyilvántartását, jelölhetőségét és elszámolását a számfejtés során jelen verziónkban biztosítjuk. Betegszabadság esetén a jogviszonyos jelenlét pontban a Betegszabadság jelenlétet kell kiválasztani.

Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások

A Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban a „Tanulószerz./Hallgatói v. szakképzési munkaszerz.” rész Meghatározott díj mezőjébe kell berögzíteni a szakképzési munkaszerződésben meghatározott havi munkadíj összegét.

Az Egyéb jövedelmek szekcióban rögzíteni kell a szakképzési munkaszerződés aktuális havi munkadíját. A szakképzési munkadíj a Szkt.vhr. 253. § (1) bekezdése alapján nem haladhatja meg a a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség (azaz 1.200.000 forint) egyhavi összegét (100.000 ft), de legfeljebb annak százhatvannyolc százalékát (168.000 forint), akkor az összeget a Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) jövedelem jogcímen kell rögzíteni.

A számfejtés hasonlóan működik, mint a hallgatói munkaviszony esetében.

A „Szakképzési munkaszerződéssel történő foglalk.” foglalkozási viszonyban a „Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes)” , valamint a „Szakképzési munkaszerződés munkadíja” jövedelem jogcímekben beállított járulékok kerülnek levonásra. Az adózás a minimálbérig adómentes.

A távolléti díj a szerződésben meghatározott díj alapján kerül kiszámításra.

Az alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszony alapján a számfejtés során nappali tagozatos tanulmányok mellett a „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval ” foglalkozási viszony kiválasztása mellett TB alsó határra való kiegészítés nem érvényesül a számfejtés során, feltételezve, hogy a tanulóval nappali tagozatos tanulmányok mellett kötöttek szakképzési munkaszerződést. Amennyilben a szakképzési munkaszerződést felnőttképzési intézményben tanulóval kötik meg, úgy a „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” foglalkozási viszonyt kell kiválasztani.

Jogszabályi háttér:

Szkt. 85. §

Szkr. 253. §

Szocho tv. 5. § (1)

Tbj. (27. § (1)

Szja tv. 1. számú melléklet 4.11

Felhívjuk figyelmüket, hogy a számfejtések és a ’08 bevallás gyűjtésének helyességét csak az alapértelmezett foglalkozási viszony és az alapértelmezett jövedelem jogcímek használata és általános (5/2-es) munkarend választása mellett biztosítja programunk!